Állatok Világnapja
Ennek a napnak az alapelve: az állatok boldogabbá teszik az életünket.
Hallgathatjuk a pintyünk énekét, lelki társunk lehet a kutyusunk, sétáltathatunk teknőst, építhetünk labirintust a hörcsögünknek.
Ám nézzünk a háziállatoknál távolabbra! A vadon élő állatok is részei az életünknek. Még akkor is, ha a Radnóti utca 29-ből oly távolinak tűnik egy grönlandi bálna. Bár a Fazekasból nyilván nem tudunk megmenteni egy jegesmedvét a szó kézzelfogható értelmében, de tenni tudunk. És még milyen sokféleképpen! Gondoljunk csak az örökbefogadásra! A gyerekeknek ez egy csodálatos kötődés.
Tisztelettel, odafigyeléssel kell bánnunk még egy imádkozó sáskával is, ami az iskola udvarán szembesül a lelkes vagy éppen sikítva menekülő gyereksereggel. Ma megmentettük a sáskát a 2.nb-vel. Reméljük, ehhez nem kell egy jeles nap!
Azzal, hogy gyerekként gondoskodunk egy hétpettyes katicabogárról, talán hosszú távon azt eredményezi, hogy méltó módon bánunk környezetünk minden élőlényével.
Ennek az odafigyelésnek köszönhetően látogathatott el iskolánkba Acsai Öcsike. A keverék kutyus napokig feküdt súlyos sérüléssel egy árokban. Talán nem vették észre, talán halottnak hitték. Legyengült, lesoványodott, félt. De ahogyan a mesékben szokott lenni: jött a „jótündér”. Öcsit orvoshoz vitték, megműtötték. A gondos ápolás meghozta a gyógyulását. Felépült. És a lelkét, a bánatát ki javította meg? Őszinte gyerekkérdés. Öcsi szívének gyógyulását egy kedves, figyelmes, a kutyus nyelvén értő új gazdi hozta meg, aki tudja, hogy úgy kell gondoskodnunk egy állatról, ahogyan arra neki szüksége van, nem úgy, ahogyan azt mi kigondoljuk.
Köszönjük az Állatmentő Szolgálatnak és a Dunakeszi Rendőrkapitányság Bűnmegelőzési Osztályának, hogy megismertük és megsimogathattuk Öcsit, hogy beszélgethettünk a felelős állattartásról és emberi kötelességeinkről!
Futaky Linda